Állástalan Diplomások Országos Bizottsága


Az ÁDOB története

Az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága, (ÁDOB) 1991. augusztus 7.-én alakult Budapesten 18 fõvel.

A Közszolgálati Szakszervetek székházában kaptunk heti egyszeri klubösszejövetelekre térítésmentes lehetõséget.

Viszonylag rövid idõ alatt kiderült, hogy a munkáltatók megbízhatatlanok, nem ajánlatos, hogy közvetítést vállaljunk. Ezért az önfoglalkoztatási lehetõségeket kezdtük keresni.

Minden új belépõvel elbeszélgettünk, nem a kudarcairól, hanem terveirõl, képességeirõl, lehetõségeirõl. Ezek alapján alakultak ki kapcsolódások, illetve egyéni vállalkozási koncepciók.

Az állástalanság többnyire átmeneti állapot. Viszonylag nagy volt ezért a fluktuáció az ÁDOB-ban. Ha valaki talált munkahelyet, vagy beindított egyéb jövedelemszerzõ tevékenységet, már nem volt feltétlenül szüksége ránk, és kimaradt az ÁDOB-ból.

Jó volna tudni, hogy a tanácsaink mennyire segítettek, de nem tudtunk kimaradt tagjaink után nyomozni.

A tagdíj jelképes volt, havi 30.- Ft, támogatást nem kaptunk a helyiségen túl. Anyagi lehetõségeink csak a levelezést és a plakátok, szórólap sokszorosítását fedezték.

Meggyõzõdésünk, hogy egy mûködõképes vállalkozáshoz egy ember nem elég. Sajnálatosan, a média individualizálódásra agitálása többeket zsákutcába vitt. Azok között, akik kimaradtak többen lehettek olyanok, akik javaslatunk ellenére egyedül próbálkoztak, és bukásuk után nem mertek találkozni velünk.

A taglistánk maximális szintje 63 fõ volt. Ennél jóval többen fordultak meg nálunk, de nem kényszeríthettünk senkit a belépési nyilatkozat aláírására.

A toborzás elsõsorban a Munkaügyi Kirendeltségeken kihelyezett plakátokkal, illetve május elsejéken szórólapokkal történt. Bár bejegyzésünk szerint országos terjeszkedést terveztünk, anyagi okokból nem tudtunk túllépni Budapest határát.

Még az alakulásunk évében, két magánszemély és az ÁDOB létrehozott egy alapítványt.

Az Állástalanok Szervezetei Országos Közösségének Fejlesztõ Alapítványa (ÁSZOKFA) 1991. december 30-án alakult.

Programok végrehajtására ez a forma volt alkalmasabb, az ÁDOB maradt klub, és érdekképviselõ szervezet.

Az írástudók felelõsségével segítettük a Munkanélküli és Álláskeresõ Egyesületek Országos Szövetségét 1992-es alakulásától kezdõdõen. A mi tagunk volt náluk az Etikai Bizottság elnöke, két alkalommal is volt képviselõnk az Európai Munkanélküli Hálózat éves közgyûlésén a MÁEOSZ delegációjában.

Az ÁDOB regisztrált a Parlament Civil Irodáján, önálló törvénymódosítási javaslata volt a Foglalkoztatási Törvényhez, és a civil szervezetek közül elsõként sikerült a parlamenti bizottság elnökétõl (igaz, elutasító) választ kapnunk.

Az ÁDOB tagjai két szövetkezetet hoztak létre.

Az ÁSZOK Szövetkezetben 14 tag volt, két évig mûködött.

Az Új Érték Szövetkezet 5 taggal, ma is mûködik.

1995.-ben a székházat vagyonkezelõ kft-re bízták. Ezzel nem csak a szakszervezeti mûködést (a tulajdonosoknak is fizetniük kell a teremhasználatért), de minket is ellehetetlenítettek.

Nem volt hol összejönnünk, az ÁDOB tetszhalottá vált.

2003. tavaszán kezdtük el újjáéleszteni az ÁDOB-ot.

A Diplomások Munkaügyi Kirendeltségével megállapodtunk, hogy kihelyezhetjük plakátunkat, és toborozhatunk. A nyári holtszezon és a kirendeltség õszi költözése miatt októberben sikerült csak egy órára összejönnünk az érdeklõdõ állástalan diplomásokkal.

Az aktívabbak pedagógusok voltak, ezért az önfoglalkoztatás területeként természetes volt, hogy a pedagógiát választottuk. Összejött egy 6 fõs csoport, melynek tagjai különbözõ oldalakról képesek részt venni egy program beindításában, lebonyolításában. A kapcsolatot részben e-mailben tartjuk, részben hétfõnként tudunk találkozni a Budapesti Mûszaki Egyetem R-Klubjában.

Kapcsolataink egyre erõsödnek. Segít a Független Pedagógiai Intézet, pozitív referenciát kaptunk a Fõvárosi Munkaügyi Központ igazgatójától.