Okleveles munkanélküliek
http://hvg.hu/karrier/20050622dipl.aspx?s=2005623nl

 Magyarországon egyre több a diplomás és ezzel együtt egyre nõ a diplomás munkanélküliek száma is. Sokan kényszerülnek pályamódosításra - nem egyszer alacsonyabb képzést igénylõ munkákra -, és sokaknak jut több hónapos kényszerpihenõ az államvizsga után. Az álláskínálók fõleg szakmai tapasztalatot szerzett jelentkezõket keresnek. Egyre inkább terjed az a módszer, hogy a hallgatók az egyetemi, fõiskolai évek alatt - mint anno a céhmesterré válás elõtt az inasok - elszegõdnek gyakornoknak a tanult területen. A gyakorlat nélküli álláskeresõket pedig most a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium karolja fel egy ösztöndíjjal. Magyarországon a 2005. májusi adat szerint 15362 regisztrált diplomás munkanélküli van, közülük 2886 pályakezdõ. Az idén felsõoktatásban végzõs hallgatók száma 82737, ami rendkívül magas, még ha beleszámítjuk is, hogy közülük nem mindenki kap idén diplomát (nyelvvizsga vagy tantárgyak csúszása miatt).

Az álláshirdetõk leggyakoribb követelményei a diploma, a folyékony nyelvtudás, legalább felhasználói szintû számítógépes ismeret és számos esetben 2-3 éves gyakorlat az adott területen. Ez az a pont, ahol a frissen végzett hallgatók nagy része elvérzik, hiszen a fõiskolán, egyetemen töltött "boldog évek" alatt legtöbbjüknek nincs gondja, ideje "bedolgozásra". Magyarországon ma még nem igazán bevett, de terjedõ szokás, hogy a felsõoktatási intézmények hazai és külföldi cégekkel létesített kapcsolatok révén próbálják hozzásegíteni diákjaikat gyakorlati helyekhez. Erre példa a Budapesti Kommunikációs Fõiskola, amely számos kapcsolatot tart fenn, így többek között az Axel Springer Budapest Kiadói Kft.-vel, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával és a Magyar Reklámszövetséggel; vagy a székesfehérvári Kodolányi János Fõiskola, mely a városi Vörösmarty Rádióban, vagy az Albamag internetes portálnál teremt lehetõséget a konkrét gyakorlat megszerzésére.

Szintén élõ jelenség a diplomások körében, hogy nem tudnak a szakmájukban elhelyezkedni és más - sokszor alacsonyabb képzettséget igénylõ - munkakörbe kényszerülnek. A témában utoljára, 2001-ben készült tudományos értékû felmérés, a Fiatal Diplomások Életpálya Vizsgálata (FIDÉV) alapján tudjuk, hogy fõleg az agrár területen végzettek esetében jellemzõ, hogy több diplomást képeznek a szakmára, mint amennyi szükséges, ezért diffúz az elhelyezkedésük; de igaz ez a mûszaki fõiskolai és a szociális fõiskolai végzettekre is. A felmérés során a megkérdezettek azt is osztályozták, hogy munkájuk mennyiben áll kapcsolatban képzettségükkel, s az eredmények a diplomások még nagyobb körében azt mutatták, hogy a végzettségükhöz képest más területre kerültek.

A diplomás munkanélküliség persze több összetevõtõl függ, hiszen a régiók közötti munkavállalási lehetõségek igen nagy különbségeket mutatnak és a munkahely-keresési technikák eredményessége is változó. A legtöbben álláshirdetések útján próbálkoznak, vagy az állami munkaközvetítõ igénybevételével; illetve az utóbbi években nagy segítséget jelentenek a fõiskolák, egyetemek által rendezett állásbörzék is. Igazán nagy elõnyük azoknak van, akik kapcsolati tõkét tudnak kamatoztatni a munkakeresés idõszakában. Erre azonban nincs mindenkinek lehetõsége, ezért a kapcsolatok és gyakorlat nélkül maradt diplomások segítségére írt ki nemrégiben egy pályázatot Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, melynek beadási határideje 2005. június 30. A pályakezdõ fiatalok ösztöndíjas foglalkoztatására indult pályázat célja, hogy lehetõséget teremtsen a tapasztalatszerzésre, így a késõbbi munkakeresésnél az ösztöndíjasok már szakmai gyakorlattal egészíthetik ki önéletrajzukat. Nem önálló munkakörökrõl van persze szó, de az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy társadalombiztosítás szempontjából biztosított lesz, s legalább havi bruttó 90 ezer forint jövedelemre számíthat. A foglalkoztatásra a Miniszterelnöki Hivatalnál és a minisztériumoknál kerülhet sor. Villányiné Dr. Bárány Anikó osztályvezetõ elmondta, hogy az ösztöndíjasokat tapasztalt szakmai segítõ mellé fogják beosztani. Annak ellenére, hogy számos munkaterületet sorol föl a kiírás, eddig fõleg jogi, közgazdasági és tanári diplomával érkeztek jelentkezések. Információink szerint azonban a határidõ közeledte ellenére érdemes kihasználni a hátralévõ pár napot és elküldeni a pályázatokat, mert a jelentkezõk száma még nem érte el a felmért igények szerinti számot. Polónyi István professzor, a Felsõoktatási Kutató Intézet oktatáskutatója szerint egyértelmûen leszögezhetõ, hogy a rendszerváltás után a magyar felsõoktatás tömegesedésébõl hiányzott a tudatosan tervezett oktatáspolitikai irányítás, így a gazdaság igényeit meghaladó képzés, vagy inkább túlképzés nem tud hasznosulni. Polónyi elõrejelzései szerint a jelenlegi volumen 2010-ig nagyjából kétszer annyi diplomás szakembert eredményez majd, mint a felmért kereslet. Ennek hatásait pedig nehéz elõre látni.

Mindenesetre a követelmények egyértelmûen mutatják, hogy egyre magasabbra kerül a léc. Idõben kell elkezdeni a tapasztalatszerzést és a kapcsolatok kialakítását, még ha ez sokszor kávéfõzéssel kezdõdik is. És ha valaki jó állást szeretne - pláne ha a diploma szerinti szakmájában -, az elsõ fizetéshez vezetõ út áldozatkészséggel és alázattal van kikövezve.